2009. június 10., szerda

Twitter - Miről csiripelnek a madarak?


Jójó! Tudom, a cím elég közhelyesre sikerült (tweet angolul csipogás, csiripelés -> twitter 'csiripelő, csipogó' ). Nem baj...azért sem hagytam ki. Tekintve, a téma viszonylag alacsony magyarországi publicitását, talán még nem sokan lőtték le előttem...


2006-ban ugyanis új amerikai webkettes találmány zavarta meg a word wide web nem éppen nyugodt álló vizét: a Twitter. Ez egy újfajta internetes közösségi oldal. Hogy mi az új benne? Gondolhatnánk, hogy erről a témáról már sok új bőrt nem lehet lehúzni. Azért csak sikerült...

Az oldal lényege, újdonsága talán az, hogy azt lehet/kell csinálni, amit az Iwiwen vagy a Facebookon kifejezetten utálnak, és kérnek, hogy ne tedd. Adott 140 karakter, amiben bármikor kifejteheted, hogy épp mit csinálsz. Bezony...akár percenként is (Értsd: "twittanett: Ki kell mennem pisilni.") ....éééééés ennyi. Pont. Vagyis azért nem teljesen. Hasonlóképpen ismerősöket jelölhetsz be, vagy kereshetsz rá olyan szervezetekre, akik képviseltetik magukat ezen a fórumon is, és -hasonlóképpen az rss feed alkalmazáshoz- úgymond követheted őket, ill. a bejegyzéseiket napról napra, percről percre. Akár telefonon is:


Tudom, elsőre hülyén hangzik. Már mér' érdekelne az engem, hogy John (vagy hogy a téma nemzetközi voltát hangsúlyozzuk, János) épp rá akar mászni Kate-re (Katira) vagy már túl is vannak a dolgon, és most készülnek rágyújtani egy közös "levezető" cigire. Nem érdekel (bár attól függ, hogy milyen részletességgel és hogyan kommentálják az eseményeket, de ez már más téma *) ). De nem is ez a lényeg.

Itt jön képbe ugyanis az emberi leleményesség, az újságírói gondolkodásmód, a kreativitás, vagy nevezzük, ahogy akarjuk. Nálam okosabb emberek ugyanis felismertek benne egy újfajta tájékozódási és információ megosztási lehetőséget: ha képes vagy kiszűrni a sok személyes és számodra értéktelen bejegyzésekből az érdekes híreket, linkeket, számodra hasznos infokat, és megfelelő embereket, intézményeket "követsz", akkor nagy hasznodra válhat ez az újfajta online "csiripelés". Vegyük példának mondjuk a CNN-t. "Bejelölöd", hogy követed (Follow) a bejegyzéseit, és ettől kezdve értesülsz az újdonságokról, a nemzetközi hírekről első kézből. Persze erre mondhatjuk, hogy ennyi erővel meglátogathatjuk a tv honlapját, és ígyis meg van oldva a dolog. De ez nem csak a tévékről, újságokról szól. Magánszemélyekről, akár bloggerekről, netán színészekről. A témákban is végtelen lehetőségek kínálkoznak a politikától kezdve a művészeten át egészen a sportig (Megvitatni egy izgalmas meccset anélkül, hogy közben egymás torkának esnének...hmmm...szinte már utópisztikus :) ) . Új szemléletmódok, vélemények megvitatása különböző szemszögökből: sokak szerint az internetes újságírás egyik fontos forrásának számít a Twitter. Itt abszolút érvényes a mondás, miszerint "Kinek a pap, kinek a papné." ...

A dolog eredetisége a rövidségben rejlik...szerintem... Találtál egy jó kis videót, egy érdekes cikket, egy hírt, akármit, ami szerinted kiérdemli, hogy mások is tudjanak róla. Csak belinkeled, plussz egy-két szót, kommentárt hozzáfűzöl, és ennyi. Várhatsz megjegyzéseket is a bejegyzéseddel kapcsolatban, ugyanúgy, ahogyan egy blogban. Ezért is nevezik "micro-blognak". Alkalmazkodás a modern információs társadalom tagjainak rohanóbbnál is rohanóbb életéhez... Hiába. Meglátni tudni kell.

Amerikában már egyenesen szenvedéllyé vált a Twitter, és a médiában is elterjedté vált a használata. Néhány sztár arra használja, hogy bejelentéseket tegyen a magánéletével kapcsolatban, a Time magazin pedig egy cikkben arról értekezik, hogy hogyan változtatja meg az életünket a Twitter, és hogy milyen hatással van az üzleti életre. Valószínűleg az eredeti célja nem ez volt a Twitter alkotóinak, bőven kinőtte magát az alkalmazás. Egy egész lavinát indított el, nem kell sokáig várnunk arra sem, hogy a társadalmi hatásait kezdjék el boncolgatni az arra hivatottak.

Természetesen azért megjelentek a negatív vélemények, kritikák is erről a régi-új találmányról. A kedvencem ez a videó. Humor, ironikus hangnem, elgondolkodtató meglátás, miszerint annak jó a Twitter, akinek nincsenek barátai...

Barátokat, ismerősöket még nem olyan könnyű találni, mint mondjuk az Iwiwen, vagy a Facebookon. Magyarországon még csak most kezd begyűrűzni a Twitterrel együtt ez a fajta sajtófigyelési módszer, de egyre elterjedtebb lesz. Például már az EP választásokat is nyomon követhettük a Twitternek köszönhetően az Index oldalán.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hagyományos, nem "mikro" blogok ideje lejárt. Ha például már bloggerkedsz, de a Twitter is "elkapott", erre felhívhatod a figyelmet a blogodban is, valahogy így: :)


További Twitteres hírek, nézőpontok és vélemények megtekintésére ajánlom a következő linket: http://mediablog.hvg.hu/200969.aspx

U.i.: Én is ellátogattam a Twitterre...Lett is profilom képpel meg mindennel, ahogy kell. Csiripeltem is egyet a nagyvilágba, hogy épp most csatlakoztam a Twitterhez, és hogy ájemszoikszájtid. Egyenlőre nem találtam követőkre...

Jó csiripelést!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése